A virtuális társkeresésem hajnalán, harmatos kezdő koromban, jó két és fél évvel ezelőtt, még hagytam, hogy kioktassanak, hogy megmondják nekem a tutit. Hogy félreértettem, hogy félremagyaráztam, benéztem, rosszul gondolom. Hogy ítélkezem látatlanul, ismeretlenül. Szégyelltem is magamat sokszor az efféle történések miatt, éjszakákat nem aludtam, őrlődtem, hogy mit is kellett volna másként tennem, írnom, vagy éppenséggel mondanom. Ám minden esetben kiderült utólag, hogy jók voltak a megérzéseim, pontosan az és annyi van a történések mögött, ami első pillantásra is kézenfekvő magyarázatnak látszott. Rá kellett, hogy jöjjek, hogy az a bizonyos belső hang soha sem téved. Csalhatatlanul jelzi, ha hamisság van a dologban, ha valami nem kóser.Mit tesz isten, Stüszi vadász beköszönt ma reggel, mivel hétvégén megint eltűnt jó szokásához híven és osztotta nekem az ívet rendesen. Azt írta, hogy: “Furcsa a gondolkodásod. Persze, nyilván ez az oldal tett olyanná, amilyen vagy. Sajnálom. Kicsit az az érzésem, úgy vagy vele, hogy mindenki szembe jön veled az autópályán… Azért lehetséges, hogy vannak még normális, egészséges gondolkodású emberek (is).Gondolkodj el! Kérlek!”Valóban elgondolkodtam és belementem a nagy őszinte statisztikájába újfent és mit látok? Hát azt, hogy a három napja elhelyezett kis bejegyzésemből okulva, nagy ravaszul törölte a két hónap alatt begyűjtött valamennyi 533 levelét, hogy eztán azt senki nőszemély ne nézegethesse. Ő is érezhette, hogy ebből könnyen világossá válhat számunkra, hogy valójában miért is van fent ezen az oldalon, hintsen bár magasztos dumát erkölcsről, no meg etikus viselkedésről.Ilyenkor arra gondolok, hogy bárhogy utálom ugyan, a permanensen kangörcsben szenvedő, szexmániás fazonokat, akik egyetlen csettintésünkre ugranak, mindegy nekik alkat, kor, észbeli kvalitások… Szimplán csak dugni akarnak, mint az üregi baknyúl, egy óra alatt lehetőleg minél többször. De ezek legalább felvállalják, hogy csak és kizárólag szexet keresnek, mindenféle érzelmi bonyodalmak nélkül. Ilyen esetben tudható, hogy mibe is pancsolunk bele, nincsen megvezetés, hinta-hanta…. Még akkor is, ha egy efféle izéléshez egy tökismeretlen pasival jó gyomor, vagy nagy szükségállapot kell…Ma reggel megláttam itt az oldalon az egykori első partneremet. Nagyon kedveltük egymást, független hatvanas, magas, vagány, udvarias férfi, fehér rózsa, elegáns autó, kellemes kulturált lakás… Ám alkatilag nem passzoltunk, egy Kisgömböc, Télapó kemény pocakjával nem szerencsés párosítás. Egyszerűen sehogyan sem tudtuk teljesen abszolválni a kitűzött feladatot, bár részeredményeink azért születtek. Randiztunk még úgy háromszor, de csak nem jutottunk közelebb a probléma megoldásához, pedig az a furcsa – nálam szokatlan – helyzet állt elő, hogy már első pillantásra éreztem, hogy ezt a pasit hosszútávon is el tudnám viselni.
Passzolt a személyiségünk, a humorunk, az életfelfogásunk, szép nagy szőrös Medve volt … de a fizika kemény dolog… így nem lettünk egy pár. Még egy párszor felhívott és elmesélte, hogy talált valakit, aki nálánál 24 évvel fiatalabb, egy negyvenéves 180 centi magas, 90 kilós karcsú, ám nagy mellű nőt. Később elmesélte, hogy a csaj már heti négy napot nála is tölt. Megtudtam, hogy nem egy IQ-bajnok, de jó az ágyban és hogy úgy nagyjából elég jól elvannak együtt. Aztán nem is olyan régen beszéltünk, hogy még mindig összetartoznak.
Na erre ma reggel mit látok? Hát nem itt villog jobb oldalon az ajánlatok között, de nem csak úgy simán, a fenéket, hanem VIP – tagsággal. Ha bántam is valaha, hogy így alakultak közöttünk a dolgok, ma már kifejezetten örülök neki, mert nem az én szívemet fájdítja ezzel. Nem én őrlődöm azon, hogy bár együtt élünk, kelünk és fekszünk, mégis itt egerészik nap hosszat, bámulja a csajokat. Sőt, tudjátok mit? Jó az a kis belső hangocska. Bár lehet, hogy vékony, halk és cinci-hangú, de mindig igazat szól. Hallgassatok ti rá…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: