A Morci-féle absztinencia és a Garrone Moscato Spumante.

Na drágáim, Morcinátor visszatért egy kisebb szösszenet erejéig, csak hogy senki se maradjon hírmorzsák nélkül. Sajnos sem az édes, szőrös, nagy, cukorfalat Medvéről, sem pedig a mediterrán Szexistenről még mindig nem áll módomban beszámolni nektek, ám, ha mégiscsak hosszasabban eltűnnék és elhallgatnék – lenne fene nagy örömködés, ökörsütés banya-falván, görögtüzek miegymás – na akkor biztosak lehettek benne, hogy levadásztam a sötét oldalon jártamban és éppen idomítani próbálom a nyomorultját…Eddig absztinens voltam úgy sacc per kábé. Magyarán mindig rábeszéltek az éves nagy összeröffenések alkalmával, hogy lógassam bele a nyelvemet egy kicsinykét ebbe-abba, vagy csak kortyintsak egyet, de állandóan csak fulladás és erős fejfájás jelentkezett, az alkoholos-mámor, még a közelemben sem járt soha.

Ám pénteken kaptam egy üveg Garrone Moscato Spumante-t, muskotály szőlők mustjából erjesztett édes, fehér, minőségi pezsgőt. Nálunk ugyanis az a szokás, hogy minden hónap kezdetén, a részlegvezetés értékeli az előző havi teljesítményeket és, aki kimagaslóan jó eredményeket ért el, például a behozott szerződések, állománydíjak tekintetében, azt jelképesen megjutalmazzák egy üveg pezsgővel, egy különlegesebb borral, vagy akárcsak egy doboz desszerttel.

Legyek hiú dög belátom, de mindig is vágytam arra, hogy egyszer majd én kapjam meg azt az üveg pezsgőt, mert ez szimbolikus jelentéssel bírt a számomra, miszerint előző hónapban te voltál messze a legjobb értékesítő a részlegünkben. Közel egymillió forintot hoztam be egy hónap leforgása alatt 28 szerződéssel, persze írhattam volna, hogy 940.000-et, de az egymillió az valahogy jobban hangzott… Persze nagyobb tétje is volt a dolognak, az előléptetés, hogy seniorból végre vezetővé lépjek elő.

Nálunk folyamatosan értékelnek, hetente, havonta, negyedévente, ez utóbbi a legfontosabb… Egy éve dolgozom ezen a területen, soha előtte nem foglalkoztam ilyesmivel és ez már a harmadik előléptetésem lesz. Még egy nagy célkitűzésem van, ezt szeretném legkésőbb őszre elérni… és akkor azt mondhatom, hogy igen, mindent maradéktalanul megvalósítottam, amit elterveztem.

No és az sem elhanyagolható tény, hogy muszáj volt nemcsak a magam presztízse miatt, hanem a fiam főiskolai tanulmányai okán is, egy kicsivel jobb anyagi bázist teremtenem, hogy a félmilliós éves tandíját totális anyagi csődbe jutás és diákhitel felvétele nélkül kifizethessem majd.

Szóval tegnap este, seggére vertünk a pezsgőnek. Allergia ide, absztinencia oda, életem legfinomabb italát ittam és néminemű kábultságtól eltekintve, amit két pohár itóka elfogyasztásával sikerült elérnem, se nem fulladtam, de még a fejem sem fájdult meg tőle. Nem tudom, hogy pszichoszomatikus okai voltak-e ennek, vagy csak fasza kis pezsgő volt … talán egyszer veszek én is egy üveggel és újra letesztelem.