Profiltörlés...

Értékesítőként napi szinten hallok kifogásokat garmadával. Ez is munkánk része, kezelni azokat. Megnyugtatni a kedves ügyfelet, elmagyarázni, ha valamit nem, vagy éppenséggel félreért. Elmondani neki egyenesen, hogy miért keresem. Félresöpörni a kifogásokat, mint ebéd után a morzsát az étkezőasztalról. Tiszta helyzetet teremteni, hogy elkezdődhessen egy érdemi beszélgetés. 2008 óta végzek hasonló munkát és sokszor úgy […] Tovább

Agresszív üzemmódban, avagy kicsi a világ...

A lányomnak úgy két-három hónapja születésnapja alkalmából vett a nagyanyja egy laptopot. Vera választhatta ki és neki egy Sony – típusúra esett a választása. Ő még fiatal, alig múlt nagykorú, hitte a márka kötelez szlogen igazságát. Hát a szóban forgó laptop megadta magát még augusztusban. De nem úgy van ám az, mint szegény helyen, hogy […] Tovább

Mert minden jótett elnyeri...

Itt ülök a gép előtt frottír zokniban, hosszú pólóban torokfájósan. Ami rossz hír két szempontból is. Ad egy: a torokfájás egy telefonos értékesítőnek nem barátja, ad kettő: péntek délután a legszebb kűrömet kéne futnom, egy számomra igen fontos randin az egyik bajszos-szakállas, 180-as, duci-imádó félistennel. Aki hacsak tizedannyira jó, mint a dumája, akkor nyert ügyünk […] Tovább

Szexistenek az Olimposzról ...

Néha örülnék, ha más tipusú ember lennék, olyan, aki nem analizál folyamatosan. A foglalkozásomnál fogva, ha elém kerül egy probléma, hát nekiállok, mint hülye-gyerek a Rubik-kockának és addig elemzem, amíg össze nem áll az egész kép. Az persze már egy teljességgel más kérdés, hogy sok esetben nem tetszik, amit látok, nem ilyesmire vágytam és ezért […] Tovább

Látszat és valóság...

A nagyobbik gyermek leutazott a múlt héten egy pár napra, a főiskola által szervezett origo-hétre Székesfehérvárra, én pedig magam maradtam. Úgy döntöttem, hogy jöhet a habzsi-dőzsi, nem főzök, nem mosok, nem takarítok – négy kerek napon keresztül. Ez lesz anya éves relax-és spa-ja. Végre nem kell egy nap kétszer főznöm, végeláthatatlan gyártani a szalámis, uborkás, […] Tovább

Jó szex, rossz szex...

Imádom a szexet … a jó szexet. Fura ez a kijelentés egy 51 éves, középkorú, BBW-alkatú nő szájából, de soha életemben nem voltam még szexuálisan ennyire aktív, mint mostanában. Talán azért, mert a klimax-kort elérő nőknél kétirányú tendencia figyelhető meg. Az egyik az, hogy olyan nagy-természetűvé válik az ember-lánya ettől, mint egy pompás autó, ami […] Tovább

The soul of man never dies...

Már nem is tudom, hogy miképpen lettem ennyire határozott és céltudatos. Nem mindig voltam ilyen. A negyvenes éveim közepéig kiszolgáltatott, habozó, szomorú kis nő voltam. Mást sem hallottam egy életen keresztül az anyámtól, minthogy te szerencsétlen, te semmire sem vagy jó… Hogy úgy sem fog sikerülni neked ez sem… Ha azonban valami mégiscsak sikerült, anyám […] Tovább

Stílus és a babkonzerv széle, avagy ne rinyálj...

Visszanyitottam egy igen régen használt citromail-es postafiókomat a nagy ráérésemben és rendet akartam vágni benne. Mikor elolvasgattam egyes három évvel ezelőtt keltezett leveleimet egyrészt elpirultam, másrészt végtelenül elszégyelltem magamat, mintha bekukucskáltam volna a saját privát kis poklomba, harmadrészt megállapítottam, hogy te magasságos Atyaúristen, én sem vagyok különb a Deákné vásznánál…Igazából az itteni történések kapcsán gondolkodtam […] Tovább

Morci és a pofára esés, avagy egy táppénz margójára...

Dolgoznom kéne, de helyette nincsen hangom, suttogok-hörgök, mint egy thriller-film elmetszett torkú áldozata hangszálgyulladással, fáj a torkom is, köhögök de, ami a legrettenetesebb, hogy az antibiotikum mellett, még csendkúrára is ítéltettem az orr-fül-gégész által… Szóval, ha már nem tudok beszélni, akkor írok … Ma olvastam egy régebbi bejegyzést, ahol a telefonszám megadása után eltűnt a […] Tovább

Catfish, kamu-regek magyar módra, avagy a virtuális szüzességem elvesztése.

A másik oldalon ott villog a szemembe egész nap, a lap oldalán felül, akarom vagy sem, hogy ma Jenő-napja van. A fene, aki megeszi. Még mindig érzékenyen érint, pedig mennyi idő telt el azóta. Mintha éles tükörszilánkok karcolnák végig a tenyeremet, cseppet sem jó érzés. Megsebzett, elemeimre szedett és szétszedve otthagyott, mint egy unatkozó, rossz […] Tovább

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!